Pünkösdi versek

Szuhanics Albert :Jézus megígérte

Ötven nap húsvéthoz, 

mind együtt ülének, 

az összes apostol, 

ki kedves szívének. 

Jézus megígérte, 

eljő a szentlélek, 

kitöltetvén rájuk, 

nagy csodák történnek... 

Párthus, méd és zsidó, 

római és görög, 

csoda történt vélük, 

nyelvük másként pörög... 

Angyaloknak nyelvén 

van, ki megszólal ott, 

még az is beszédes, 

ki eddig hallgatott! 

De hol az igaz csoda, 

ami a legnagyobb? 

Mert hogy írás szerint 

magyar nem szólal ott! 

Most van való' Pünkösd, 

legyünk büszkék rája, 

mert szent anyanyelvünk 

a világ csodája! 

Az igaz magyar nyelv, 

léleknek harsona, 

benne van az ige, 

amely Isten szava! 

Ige és ígéret, 

örökség, s bennünk él, 

mert az aki magyar, 

szeret, hisz és remél.

Krisztus urunk vettünk, 

hitet, engedelmet, 

megéltünk, magyarként 

rengeteg keservet... 

Szent lelked csodát tesz, 

vigasztal bennünket, 

őrizi, megtartja, 

mi árva népünket.

 Dsida Jenő : Pünkösdi várakozás

Kész a világ,

Feszült ünnepi várás

Tereng felette.

Halotti csend. Csak néha néha

Sóhajt az Isten Lelke.

Kimérve minden pálya

Megtöltve minden lélek-lámpa,

Ahol csak úr a lét...

De jaj, sötét van,

Mélységes, iszonyú sötét!

A zordon tömeg-árnyék

Némán zokogva kering útjain,

S csak egyet tud és egyet érez...

Most váratlanul vágyón megvonaglik

És felzúg Istenéhez:

Betelt az idő!

Sugarat, fényt, színt adj nekünk,

Mert epedünk!

Fényesség nélkül oly sivár az élet!

Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet

Legyen világosság!...

És ismétlik mindig erősebben

A felviharzott étheren keresztül

És felharsan az egek harsonája

S a végtelennek zsolozsmája zendül

Zsibongva, zsongva...

És nagy szavát az Úr - kimondja!

 Reviczky Gyula :Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,

Mosolyogva száll le a világra.

Nyomában kél édes rózsa-illat,

Fényözön hull, a szívek megnyílnak.

 Hogy először tűnt fel a világnak:

Tüzes nyelvek alakjába' támadt.

Megoldotta apostolok nyelvét,

Hírdeté a győzedelmes eszmét.

 Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'

Ma is minden bánkódó szívének,

Hogy ki tévelyeg kétségbe', homályba':

Világító sugaradat áldja.

 Habozóknak oldjad meg a nyelvét,

Világosítsd hittel föl az elmét.

Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,

Diadallal az egész világon!

 Piros pünkösd, szállj le a világra,

Taníts meg új nyelvre, új imára.

Oszlasd széjjel mindenütt az éjjet,

Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Jöjj Szentlélek Úristen 

Jöjj Szentlélek Úristen, töltsd be szívünket mennyei ajándékoddal,
Szívbéli szent buzgósággal, melynek Isteni ereje sok népet egy hitre vigye.
Légy velünk és Te népeddel, hogy teljünk meg dicséreteddel.
Te Szentségnek új világa, vezess igédnek útjára.
Taníts meg Istent vallanunk, szívből Atyánknak mondanunk.
Add az igaz hitet nekünk, egy legyen a mi Mesterünk.
Benne higgyünk, éljünk, haljunk, Jézus legyen bizodalmunk.
Ó mi édes Vigasztalónk, légy kegyes oltalmazónk,
Hogy megmaradjunk a hitben, Veled való egyezségben.
Erősítsd reménységünket.
Szálld meg elménket, szívünket, hogy végre hitünknek végét, 
elnyerjük lelkünk üdvösségét.

PÜNKÖSDI HIMNUSZ

Boldog örömre visszatért
az évköre nagy ünnepért!
Midőn a Lélek vígasza
suhant le tanítványira.
A Tűz lobogó lángokon
titkos jele: nyelvet rájuk ont.
Hogy szívük áradó legyen,
szeretve égjen tüzesen!
Mindenki nyelvén szólának;
riadva hallja pogányhad!
Hiszi: hívőket bor hevít,-
de lelkük Lélektől telik!
Küld ezzel Isten titkos jelt,
hogy Húsvét szentidő letelt.
Nagy Ötvenes - lejárt körén
Sínáról fénylik új Törvény...
Most, - kegyárasztó Istenünk -
arcúl borulva esdeklünk:
Égből még egyre ránk bocsásd
Szentlelked, kincs-kiáradást...
Egykor, megszentelt szíveket
Jóság malaszttal töltetett...
Bocsáss meg minden bűnt nekünk,
békélt szív ülje ünnepünk!

(Szent Hiláriusznak tulajdonított himnusz)